Története

1556-ban Sáp Szabolcs megye dézsmajegyzékében szerepel, 1 bárány- és gabonadézsmát-fizetőt írták fel. 1566 után fizetik a töröknek az adót. A szolnoki szandzsák debreceni náhie 1572. évi adóösszeírásában 33 házat (családfőt), 1 templomot találunk. Bethlen Gábor 1624-ben felülvizsgálta a nemesi kiváltságokat igazoló okmányokat és megerősítette őket. A XVII. Század végén többször is oltalomlevelet kapott a falu a kuruc-labanc hadak sanyargatásai ellen. 1689-ben és 1713-ban Szabolcs megye közgyűlési jegyzőkönyvei bizonyítják, hogy Földes és Sáp lakosai réven, vámon és harmincadon, vásárvámon kívül semmiért sem fizettek, tehát nemesi kiváltságokkal éltek, telkeiket kuriális nemesi telkeknek ismerték el. 1698-ban Lipót király a sápi lakosok nemesi kiváltságait újból megerősítette. 1848-ig Sáp kuriális helység volt, ahol 24 tagú nemesi tanács – hadnaggyal az élén – gyakorolta a kisebb körű önkormányzatot. A községet 1871-ben Bihar vármegyéhez kapcsolták. A XIX. század végén a vasútépítésnek köszönhetően a falu a környező településekhez képest jelentős előnyökhöz jutott. A települést a nemesi kiváltságosok fészkeként emlegetették, később azonban elveszítette kedvezményezett helyzetét és a térség hátrányos helyzetű települései közé sorolódott. (Dr. Kasza, 1999)

 

TOP -4.2.1-15-HB 12016-00005